Mi van, ha veled semmi baj sincsen?

és pont abban van az erőd,

amit mindenki elől el akarsz rejteni? 

Soha nem akartam a mélyebb spirituális létezésünkkel foglalkozni...

Annak viszont nem voltam tudatában, hogy nagyon erős érzékeléssel születtem erre az életemre, amit minden erőfeszítésemmel próbáltam elnyomni, elrejteni mindenki elől, saját magammal együtt.

A testem és lényem mindenről információt és érzést érzékelt másokról, a térből. Ma már tudom, hogy akár volt fizikai teste akár nem. 

Éreztem az energetikai rezgéseket kollektív térben körülöttem, a településeken ahol jártam. Mennyire húzzák össze magukat kicsire az emberek, milyen testi , lelki, megélhetési dolgokkal küzdenek, milyen valóságban élnek, milyen traumáik vannak. Mi a megoldás rájuk, amit sokszor nem akarnak észrevenni, én pedig láthatatlanul is, energetikailag elindítottam kisebb változásokat vagy egy lavinát a világukban.

Mintha mellettem állt volna valaki, aki folyamatosan dobálja be az információkat a fejembe. Mindenkiről mindent tudtam, amit nem akartam azt is. Mintha mindig azt mondtam volna mindenkinek, ami épp foglalkoztatja, amit abban a pillanatban hallania kell, vagy amit pont hallani sem akar.

Viszont sajnos ez a képesség teljesen tudattalanul működött rajtam keresztül úgy pár évvel ezelőttig. Egyszerűen nem tudtam rendezni magamban ezt a rengeteg érzékelést. Nem is voltam tudatában annak, hogy ez érzékelés és hogyan kezeljem, mi az amit kellene kezdenem vele, hogy ne roppantson össze, mert ezt a mentális megterhelést már nem bírom tovább. Egyre több helyzet volt ahol tudatosult bennem, hogy egy hajszál tart még vissza a teljes idegösszeomlástól. Fogalmam nem volt, hogy kihez forduljak, mert senki nem értette a kihívásomat, és sokszor magányos voltam emiatt. Aztán el is jött egy pont, ahol azt éreztem, ha itt nem változik meg valami mindennek vége. 

És ott valami megváltozott... csak könyörögve annyit mondtam magamban, kérek valamit, bármit ami segít ezen.

Nem tudom én választottam-e ezt az utat, vagy ő válaszott-e engem

Az biztos, hogy ha ezek nem történnek meg, magamtól nem kerülök erre az útra. Mindig túlkontrolláltam mindent, agyas voltam, mindenre válasz kellett.

Nem hittem a reinkarnációban sem, de a tudatalattim dobálta ki a megnyilvánulásaimon keresztül az összes előző életemet, hogy az arcomba nyomja.  És ekkor jött még egy mély fordulópont az életemben, ahol felismertem, hogy a legtöbb dolognak tök mindegy, hogy hiszünk-e benne, attól még ő létezik.

Ráébredtem arra is, hogy befogadni nem tudom a létezését, ezért voltam vele tagadásban, mert ezt a rengeteg érzékelést sem tudtam kezelni. Próbáltam tudattalan maradni rá - mindig azt mondogattam magamnak, hogy ez nem valós amit látok vagy érzek.

Valószínűleg ha az érzékelésem nem kezd el ellenem dolgozni olyan erősen, nem leszek nyitott egy teljesen új énemre, arra aki valójában az a lény aki én vagyok. Lehet, hogy már nem lennék itt ma, és nem látom meg, a fizikai valóság mögött az enregetikai létezésünket.

Így változott meg az életem.

Kicsit kényszerből, hogy kezdjek el a mélységeimmel foglalkozni.

Megértettem az érzékelésem, és rájöttem, hogy mennyi mindent tudok másoknak adni ezekkel a képességekkel és arra is, hogy rengetegen küzdenek hasonló kihívásokkal az érzékeléseik miatt.

Barát Alexandra vagyok, a körülöttünk lévő láthatatlan energiákkal folgalkozom. A szuperképességem, hogy az energiaterünkben megtalálom az összes elakadást, ami segít feloldani a fizikai valóságban megjeleníteni azokat a dolgokat amikre vágyunk. Ehhez adok eszközöket, hogy te magad is tudd kezelni az összes elakadást ami segít átalakítani a fizikai valóságod, tudatosan élj, esetleg másoknak tudj segíteni a képességeiden keresztül. 

Furán hangozhat elsőre, de amit az energiatünk tárol, sokkal mélyebb, mint amit látunk. Ezek vannak befolyással arra, ami miatt 1-1 életterületünk elakadt.

Az elmúlt években reinkarnációs utazásokat vezettem, kvantummal és különböző energetikai kezelésekkel segítettem a hozzám fordulókat. Access Bars tanfolyamokat facilitáltam. Egyre mélyebben láttam, hogy változást akkor érünk el a legtöbb esetben, ha elkezdjük a lélekenergiánkat leporolni, újra egyesíteni, visszaszerezni az erőnket, hogy visszatérünk a jelen életünkbe, és ne a múlt félelmeiből éljünk. Azok az energetikai lerakódások a sokszor pont ezt gátolják meg, aminek az eredménye az is lehet, hogy inkarnációról, inkarnációra eltévedünk minden életünkben. De a jelenben már nem kell, visszavehetjük az erőnket, és élhetjük az életünket, úgy igazán. 

Minden ami körbevesz a jelenelgi energiánk tükre

De hogyan tudjuk megváltoztatni az energiánkat, hogy az jelenjen meg magunk körül amiben kellemes az életünk? Mi van, ha csak az a kulcs, hogy mindent amit eddig gondoltunk, amit eddig működtettük el kell engednünk, a kontrollal együtt? Ijesztő?